Levegőt! "József Attila"
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
Hosszú úton kell végigmennie a magyar társadalomnak, mire sikerül létrehoznunk egy működő demokratikus országot! Jelenleg mélyen a bányász béka popsija alatt tanyázunk, élen az úgynevezett politikai elittel. ( Nem túlzás ez az elit kifejezés?) Igaz, az istenadta nép tercel hozzá! Van nekünk egy szabadságharcos kormányunk, amelyik elszabadult hajóágyú módjára igyekszik visszaforgatni a történelem kerekét. Nem tudja, hogy mi a jogállam, a demokrácia, a magántulajdon, hogy tahóság visszamenőleges törvényeket, lex jogszabályokat gyártani. A többségében analfabéta Egyiptom, tudott és mert népszavazást rendezni az alkotmányról, a NER ezt nem merte megugrani. Ja, és nem akarunk vissza menni Ázsiába! Majd szólunk, ha így gondoljuk! De ne legyünk méltánytalanok! Még senkit nem zártak börtönbe a nézetei miatt, maximum elbocsájtották az állásából. Még csak koncepciós pereknél tartunk. Itt azért nem árt látni, hogy a jelenlegi ellenzék, még nem foglalt hidakat, Kossuth teret, TV székházat, nem támadt a rendőrökre! Még demokratikus utat követ. De lépjünk tovább, én a másik oldalról szólnék néhány szót.
Az látható a látók számára, hogy ez az út nem vezet sehová, legfeljebb a szegénységbe. Igazi korszakváltásra, a demokratikus jogállam helyreállítására van szükség! A helyzet kísértetiesen hasonlít a rendszerváltás időszakára. Az akkori ellenzéki nem tudott élni a történelmi lehetőséggel, nem tudott összefogva egy igazi, élhető, szerethető hazát teremteni. Zsákmánynak, vadászterületnek tekintve az országot sikerült megosztottá, lecsövesedetté, eladósodottá, kiábrándulttá tennie. A munkaképes korúak alig több mint felének van munkája, közben eladták az országot rossz feltételekkel, üveggyöngyökért. Az ország elvesztette korábbi pozícióját a nemzetközi versenyben, a perifériára szorultunk.
A korszakváltáshoz összefogásra van szükség! Ezt a vak is látja. Ne kerülgessük a forró kását! Ehhez bizalomra van szükség, bizalom pedig akkor van, ha van garancia! Milyen garancia van arra, hogy az összefogás bármely képviselője, vagy pártja nem fogja felrúgni a megállapodást? Ilyen garancia nem látható sehol! Szükséges deklarálni, később alkotmányba foglalni, hogy visszahívható a szerződésszegő képviselő vagy párt. No, nem erre gondoltam, amikor eretnek gondolatot írtam! A visszahívhatóság elemi érdeke egy demokráciának, kellően nagyszámú támogatás esetén, hogy ne kelljen újra lövöldözni ahhoz, hogy a magyar nép, a társadalom érdeke érvényesüljön pártok, csoportérdekek helyett. Mivel a közös érdek a NER leváltása, nem a pozíció, a kasszakulcs birtoklása, egyes személyek és pártok kirekesztése, a sikertelenség kockáztatása a járható út! Mi az akadálya annak, hogy minden ellenzéki párt, egy választási szövetséget alkotva, a közvélemény kutatásokban mért súlyuk arányában, közös listán és egyéni jelöltként biztos választási győzelmet érjen el! A közös programban rögzíteni kell, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésként, ügyvivő kormányként fognak működni és köztársaság, a demokrácia, a jogállam helyreállítása után, a nagytakarítás után haladéktalanul országgyűlési választásokat fognak kiírni, ahol minden párt a saját programjával indulhat.
Kíváncsi vagyok kiknek és miért nem felelne meg egy ilyen, természetesen korrektül kidolgozott megoldás?
Innen szép nyerni!
