2015.01.30.
19:03

Írta: Evoke

Parlamentáris gumiszoba?

 Részletek a házirendből.

„Az általam alkotott választási szabályok alapján, megválaszthattok vezetőtöknek, cserébe szabadon korlátozom a jogaitokat. Első szabály: Nem mehetsz ki a budira, de ha a szobában bevizelsz, akkor megbüntetlek. Mostantól délelőtt 8 óra helyett 10 óra van. Aki nem volt jelen a hivatalában, a 8 órás munkakezdéskor, annak levonjuk a béréből a 2 órát.”

Ha elgurul a hatalom gyógyszere, ha megszegi a társadalmi szerződést, nem kell betartani az antidemokratikus törvényeit, ki kell kényszeríteni a hatalomból való távozását. Az ilyen folyamat neve: forradalom. Mikor beszélhetünk forradalmi helyzetről? Mik a feltételei?

1. Bűn rossz a kormányzás: Diktatúrára törekvés, korrupció, dezinformálás, elnyomorodás, leválthatatlanság, pofátlan arrogancia, az ország kirablása, a baráti kör kistafírozása, az ellopott pénzek külföldre menekítése.

2. Ezt az állapotot felismerő, tömegesen tiltakozó társadalmi többség. (elegendő nagyságú, kritikus tömeg.)

3. Ennek a tömegnek a véleményét megfogalmazó, a célokat kijelölő, vezetésre alkalmas erő megléte.

Az ország helyzete azt mutatja, hogy az első két feltétel adott, a harmadik viszont nem áll rendelkezésre. Ősz óta folyik egy meddő vita az „elhívatottak” között arról, hogy kell-e kormányváltás idő előtt, és kit illet a vezető szerep. A vita meddősége arról szól, hogy mindkét oldalnál hiánycikk a képesség, a tudás, az akarat, a bátorság a feladathoz. A legalapvetőbb problémát a cél hiánya okozza. Az ellenzéki pártok az elmúlt éveket lökdösődéssel töltötték, nem volt idejük az elkövetett hibák feltárására, egy többség által támogatható jövőkép kidolgozására, az eléréséhez vezető módszerek megfogalmazására. Az úgynevezett civilekről nem tudni, hogy hol voltak, mit csináltak 2010-ben, 2014-ben. Hiába jelenti be egyik-másik párt, hogy készen állnak a kormányzásra, lövésük sincs róla, mit kell csinálni az alulképzett milliókkal, a romák integrációjával, a demográfiai pokolgép robbanásával, a fenntartható növekedéssel, a költségvetési hiány állandó újratermelődésével.

TUDJUK-MERJÜK-TESSZÜK! Olvashatjuk az egykori, ütős SZDSZ kampányszlogent a Tuareg blogban, dr.Szabó Gábortól, az OGYM mozgalom vezetőjétől. A jelenlegi helyzetről írt elemzése helytálló, némi kiegészítéssel. A fenti három összetevő KEVÉS! A „TESSZÜK” egy integrált fogalom. Látható, hogyan működik a bázisdemokrácia, mennyire sikeres. Nélkülözhetetlen a sikerhez a VEZETÖERŐ megléte. Lassan kilenc hónap telt el az országgyűlési választások óta, folytatódik a NER ámokfutása, a demokratikus ellenzék keresi a saját identitását, a civilek tiszta lappal indulnának, csak még nem tudják, hogy hova. Közben a Magyarország Szindróma, az ország lesüllyedése a periféria államok közé, egyre nyilvánvalóbb. Némi túlzással azt láthatjuk, hogy huszonöt évvel ezelőtt, nagy és naiv reményekkel egy elvarázsolt „előszobába” léptünk. Az idő megállt, még mindig az képezi a vita tárgyát, hogy ki, honnan jött. Egy negyedszázad kevés volt arra, hogy közmegegyezés szülessen a továbblépés, az irány, a cél kérdésében. Huszonöt éve nem találtuk meg az ajtót, melyen át az otthonosabb lakásba juthatunk. Csak nem a kreativitásunkkal, a politikusainkkal, az értelmiségünkkel van baj? Ennek az elhúzódó sárdagasztásnak persze vannak haszonélvezői, lelkes támogatói, akik érdemi teljesítmény, felelősség viselése nélkül, jól megélnek a lázas semmittevésből. A saját érdekünkben meg kell válni társaságuktól.

Néhány gondolat a vezetőerő fogalmához. A vezető nem önkijelölés alapján képes vezetni, hanem az elnyert bizalom, a képességei, elkötelezettsége, konszenzusteremtő képessége okán. Amikor többféle oldalt kell vezetni, az kollektíven is megoldható. Lassan háromszáz éve találták ki a hadseregek törzskari vezetési szisztémáját, Vannak országok, ahol a parlamenti pártok közösen kormányoznak. A jó vezető karizmatikus, érdemei alapján, példamutatása alapján lesz elfogadott, tisztelt személy.

Az össznépi kötélhúzásban azonban, némi elmozdulás érzékelhető. Néhány új, valóban változást követelő és azért cselekedni hajlandó szereplővel bővült a belterjes politikai paletta. Nincsenek könnyű helyzetben, nagyszámú, minden oldali, aggályoskodó, gúnyolódó, lejárató, rágalmazó, kishitű ellendrukker verődött egy táborba ellenük, az oly szilárdan „hirdetett elvei” ellenére. Nem sorolnám fel most a szereplőket, hiszen változhat a körük, bővülhet a szerepvállalásuk, még az is megtörténhet, hogy átlépik saját árnyékukat. A múlt vasárnap megkezdődött párbeszéd a DEKA keretében, az egykori Kerekasztal tárgyalások lehetőségét idézi. A huszonöt év pozitív és negatív tanulságai segíthetik a helyes út megtalálását. 

Jobb napot Magyarország!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://face2face.blog.hu/api/trackback/id/tr757125347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.