2015.06.22.
14:52

Írta: Evoke

Menj el szavazni! A te voksod pont annyit ér, mint a miniszterelnöké.

 

 

   Naponta alakulnak, jönnek létre új szervezetek, társadalmi kezdeményezések, amelyek, érzékelve hazánk morális, politikai, gazdasági, kulturális válságát, huszonöt éve tartó helyben járását, jó szándékkal keresnek új megoldásokat az áldatlan helyzetre. Erőforrások, tapasztalat, a médiákban való megjelenés nélkül is felvállalni kényszerülnek a szélmalom harcot, mert az a tapasztalatuk, hogy a megcsontosodott hivatalos politikának nincs akarata, tehetsége egy fejlődési pálya elindítására.
Az elmúlt hetekben jött létre, jelent meg parányi pontként a világhálón az Európai Magyarok Közössége facebook oldal és a vele szerves kapcsolatban lévő Demokrata Kávéház csoport. Mottójuk:Az Európai Magyarok Közössége cselekvő részt vállal abban, hogy Magyarország közelebb kerüljön Európához, a magyar emberek pedig az európai léthez. Személyes kapcsolatok, közösség építés, előadások a gondolkodás és a véleménynyilvánítás etikus szabadsága alapján.
   Élek a jogommal, ugyan a saját véleményemet fejtem ki, de a többes szám használata nem teljesen indokolatlan. Teszem ezt olyan szándékkal, hogy talán sikerül néhány olvasót rávenni a téma átgondolására, netán vélemény, kiegészítés közlésére.
Magyarországon, a rendszerváltást követően, a társadalmi és politikai viszonyok változásai sajátos, mondhatnánk "magyaros" utat jártak be. Az új struktúra nem a nép alulról jövő kezdeményezéseként, hanem az állampárti reformerek, a különböző ideológiai alapon álló értelmiségi csoportok tárgyalásai, alkui nyomán jött létre. A létrehozásában résztvevők közös jellemzői a következők voltak. Szinte mindnyájan a pártállami viszonyokban szocializálódtak, a népre való hivatkozásaik ellenére, a társadalmat kiskorúnak, az igazi demokráciára éretlennek tartották, egyfajta értelmiségi gőggel a maguk szűk, belterjes köreiket tekintették a kormányzás elhívatott, arra legmegfelelőbb letéteményesének. A nép tisztelete, a demokrácia iránti belső elkötelezettség hiánya, a hatalom és a társadalmi erőforrások megszerzése utáni vágy, azok zsákmánynak tekintése tették olyanná a páratlan lehetőséget, mint amilyenné azóta vált.
Hol tartunk most?
Közös erőfeszítéssel sikerült egy virtuális "demokráciát" kialakítani, ahol bármi megtörténhet. Ennek a miniszterelnök által munkaalapúnak, illiberálisnak nevezett áldemokráciának mik a jellemzői? A demokrácia csak formális, a nép valóságos beleszólása a saját ügyeibe egyre inkább elméleti lehetőséget jelent. A társadalom jelentéktelen nagyságú, a néptől elkülönülő, szinte a parlamentben, önkormányzatokban, pártszékházakban született része, a politikai "elit", tartósan rátelepedett a magyar nép nyakára. Tevékenységük nem szolgálja az ország érdekeit! Az állítást igazoló néhány, nem reklámozott adat. Huszonöt év alatt az egy főre eső GDP 20%-al nőtt, miközben a háztartások fogyasztása 12%-al. Rontja ennek az átlagot jelentő számnak az értékét a jövedelmek aránytalan eloszlása a társadalmi csoportok között. Az alacsony növekedés mellett, a privatizáció során a nemzeti vagyon nagy része elkerült a társadalom közös tulajdonából. Az értük kapott, ár alatti ellenértéket feléltük, magánzsebekbe vándorolt. Mindeközben az államadósság értéke tartósan magas, az elköltött háromezer milliárdnyi nyugdíj megtakarítás elköltése és az EU-tól évente kapott 1500- 2000 milliárd forintnyi forrás ellenére. Az 1989-es 5,1 millió munkavállaló helyett ma nyolcszázezer fővel kevesebben dolgoznak, bele számítva a kétszázezer közmunkást. A beruházások alacsony szinten állnak, a befektetések hiánya miatt.
A gazdaság kvázi stagnálásán kívül az ország ezer sebből vérzik. Milliók élnek a szegénységi szinten, folytatódik az egészségügy, az oktatási rendszer leamortizálódása. A társadalmi rétegeket a nagy képességű elit és hozzájuk csatlakozó média végletesen megosztotta, szembeállította egymással. A regnáló kormány egyúttal "szabadságharcot" vív az EU-val, az USA-val, a menekültekkel, a szomszédainkkal, a jelennel és a múlttal.
   A politika rendszer működtetésének nélkülözhetetlen, talán leghatékonyabb része az információk, a közvélemény, a szekértáborok tudatának, véleményének hazug, aljas manipulálása. Ez nem csak hazánkra jellemző törekvés, de nálunk kiemelkedő szintet ért el.
   Az Európai Magyarok Közössége egy alakulóban lévő, hivatását, identitását, tagjainak közös elképzeléseit összehangoló, azon közösen munkálkodó szervezet. Nem gondoljuk, hogy birtokában vagyunk a bölcsek kövének, azt azonban igen, hogy senkinek sem akarunk rosszat, de a többségi társadalom számára feltétlenül jobbat! Ez a gondolat a magyar politika történetében paradigma váltást jelent. Történelmileg visszatekintve azt látjuk, hogy a politikai rendszert aktuálisan uraló pártok hirdetett célja és gyakorlata köszönő viszonyban is ritkán voltak egymással. Egy példa, a korabeli szamizdat irodalom megfogalmazása és a személyes tapasztalatok alapján:" A párt a munkásosztály nevében, de nem a munkásosztály érdekében gyakorolja a hatalmát!" A regnáló kormány a Nemzeti Együttműködés Rendszerét hirdeti, de tevékenysége a saját gazdasági holdudvarának megerősítésére, a két világháború közötti időszak restaurálására irányul, miközben az alulképzett, szegény, hátrányos helyzetű, munkalehetőség nélküli, a privatizáció során kisemmizett milliókat az út szélén hagyja. Kívánatosnak tartjuk az eddigi pártpolitikai gyakorlatot meghaladóan azt, hogy a mindenkori kormánypolitika ne csak egy párt, egy réteg, egy klikk érdekében sajátítsa ki az adó és járulékelvonások során, a nemzet által megtermelt jövedelmet, hanem azt a társadalom többsége által támogatott, a felemelkedést elősegítő célokra használja. Nem egyenlősdit hirdetünk, de egyenlő jogokat. Azonos képességek esetén, melyek kialakulását segítjük, esélyegyenlőséget. Nincs két egyforma képességű, teljesítményű ember! Olyan elosztási rendszert támogatunk, amely a valós teljesítményeket honorálja, nem akadályozza az alkotó tevékenység kibontakozását. A társadalmi teherviselésben, felelősségvállalásban mindenki arányosan részt vállal. Célunk az európai értékrenden alapuló, alkotmányos Köztársaság megteremtése, ahol az állam és az önkormányzatok szolgáltató, segítő, és nem korlátozó lehetőséget kapnak. A demokrácia kétezer éves fejlődése során kialakult, a fékek és ellensúlyok működésén alapuló jogállam a cél, ahol a jog betartása az államra is kötelező. Erősíteni kívánjuk a közösségek, autonómiák, szakszervezetek, civil szervezetek, a közvetlen demokrácia fórumait, lehetőségeit. A társadalmat érintő nagy kérdésekben való döntések párbeszédet, egyeztetéseket igényelnek. Növelni akarjuk a döntésekért való felelősségvállalást, elítéljük a hatalommal való visszaélést, a korrupció minden formáját. Az átláthatóság biztosításával, beszámolási kötelezettséggel erősítjük a jobb közérzet kialakulását.
   Tevékenységünk fontos területe, a mára mesterségesen kialakított megosztottság csökkentése, az érdekcsoportok közötti árkok betemetésének elkezdése. Épeszű ember nem gondolhatja, hogy egy akármekkora párt és hívei képesek az ország, a nép egésze helyett előrelépni, erőt felmutatni, hatékonyan képviselni az ország valós érdekeit. Ezt a célt a különböző, az együttműködésben érdekelt összes erő párbeszéde során kialakított, nemzeti minimumcélok elfogadásával látjuk elérhetőnek, mindenféle előzetes címkézés, kirekesztés, feltételek szabása nélkül, a demokrácia elfogadásának bázisán.
   Nem kevésbé fontos feladatnak tartjuk, a hazug, manipulált információk és terjesztőik leleplezését, a hazugságok tényekkel való cáfolását.
A fenti, vázlatos célok megvalósítása, szívós, kemény munkát, türelmet, társadalmi aktivitást, együttgondolkodást és cselekvést igényel. Ehhez a munkához kérünk segítséget, támogatást, csatlakozást.

Innen szép nyerni!

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://face2face.blog.hu/api/trackback/id/tr97564398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bumburi 2015.06.22. 15:35:25

"Menj el szavazni! A Te voksod pont annyit ér, mint a miniszterelnöké!" - szól a címe az írásodnak. Mindaz amit itt leírtál,fájdalmasan igaz. Éppen ezért gondolom (lehet hogy csak egyedül) hogy ennek megoldása sosem lesz egy szavazáson való részvétel.Ennek a megoldása, és a további életünk változásának a feltétele, hogy aki demokrataként gondolkodik, az nem megy még a szavazókör közelébe sem!Mindannyiunknak azon kéne munkálkodnunk, hogy megértessük a zemberekkel, hogy ha belemegyünk egy választásba e kormány alatt, akkor tudomásul vesszük a NER ránk is kötelező voltát.Ami egyenlő lenne a kormánnyal való együttműködéssel.Mint tették azt az ellenzéki pártok az elmúlt választások alkalmával.EZT AKARJUK? Mert én nem! Tiszta vizet akarok a pohárba, megalkuvások nélkül, egyenes gerinccel!Tudatosítani kéne végre már az emberekkel az alávetettségük miatti kiszolgáltatottságukat, amit jogszabályokkal bástyáztak körül, hogy a hatalmon levők, és a velük együttműködők (ellenzék)sérthetetlenségét biztosítsák annak érdekében, hogy a látszat demokráciát továbbra is vetíteni tudják kifelé. Valljuk már be végre, hogy a demokrácia játékszabályait nem lehet alkalmazni diktátorral szemben, mert annak csak elhúzódó rémségek lesznek a következményei, de kilábalás nem lesz ebből a nyomorult rendszerből. Ne gondolja senki, hogy a cirkusz, vagy ezeknek az eseményeknek bekövetkeztekor fennálló rémségek híve vagyok.Mert nem vagyok az. Azt viszont látni kell,hogy itt változás addig nem lesz, amíg a nép nem veszi kezébe a sorsának intézését,mert úgy a hatalom, mint az ellenzék, nem érdekelt a helyzet gyors,és sikeres megváltoztatásában.Az hogy beszélünk róla jó. Mint ahogy a megoldáson töprengő párbeszédek is hasznosak... Csak közben megy az idő, és az emberekhez megint nem jut el a lényeg, AHOGYAN változás állhatna be.

nemecsekerno_007 2015.06.22. 16:47:58

@bumburi: egyenlőre úgy fest, hogy a többség ezt akarja ami most van. ez pedig a demokrácia egyik alapvetése.
Más. Szegénységről, kiszolgáltatottságról meg ilyenekről írnak itt is, meg sok más blogon.

1. A magyarok nagyobb része az államtól függ, közvetve v. közvetlenül (már anyagi értelemben)
2. és aki fizet, az pötyögtet (ebben az esetben nyílván az állam)
3. erre lehet írni, hogy nem demokratikus, meg igazságtalan etc...
4. viszont az állam nem az ánuszából vakarja ki azt a pénzt amit újra eloszt. Azt valakik előteremtik. Nekik is vannak jogaik meg ilyenek.
Vagyis ne az legyen a szabadság mércéje, hogy bizonyos emberek mennyire szabadon költhetik mások pénzét. És itt nem Habonyra és a LV táskára gondolok, hanem többszázezer köztisztviselőre, közalkalmazottra etc... Amíg ez nem kerül be az őszinte közbeszédbe addig marad ugyanaz a szar amit már 20-25 éve fűrészelünk.

s 2015.06.22. 17:24:34

Menjen a faszom.

s 2015.06.22. 17:53:27

Minden párt így kezdi, ilyen szép szavakkal, mint Ti. Aztán mindegyik úgy fejezi be, mint az lmp, vagy a fidesz.

Figyelj ide ember! Nem megyek szavazni. Azt nem mondom, hogy most már soha nem, de az akasztások előtt semmiképpen. Egyszerűen értésére kell adni ezeknek a gazembereknek, hogy nem baszhatnak el 20 évet az emberek életéből, nem kúrhatnak el 3000 milliárd forint nyugdíj megtakarítást, stb . . .
Oldaltól függetlenül. A politikus felelősségének a mércéje, hogy beáll a kötél alá, bedugja a fejét a hurokba, aztán kibasszák alóla a sámlit. Ameddig ez nem történik meg, addig átok ül rajtunk. Egyébként, ha érdekel, a rendszerváltás is kb. itt lett elbaszva. Meg a pozsgay közelmúltbeli nyilatkozata . . . a belem kifordul, baszod. Azt a faszt vagy akkor kellett volna felkötni, vagy most. De az nem kompatibilis a józan ésszel, hogy még él, mozog és beszél. Mi a retek fasz ez, gyerekek?

Szóval ez a mérce. AKASZTÁS.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.06.22. 18:22:54

Én mindig elmegyek szavazni. Két országban is.

Evoke 2015.06.22. 23:16:06

@maxval bircaman felelős szerkesztő: Ez a normális, vagy felelős magatartás. Kapsz egy piros pontot.

Evoke 2015.06.22. 23:39:35

@s: A politika megrontja a kezdetben normális embert is. Be áll a csatasorba, pártkatona lesz belőle,akinek nem lehet saját véleménye, prostituálódik, meg lehet vásárolni. Ennél már csak az a rosszabb eset, ha valaki beleszeret a hatalomba vagy küldetéstudat sújtja.

Evoke 2015.06.22. 23:50:24

@nemecsekerno_007: A közpénzek szabad költésében az állam áll a dobogó tetején, a fizetéseken kívül bőven jut a zsebekbe, a pártoknak visszacsurgatott pénzből. Talán az alkotmányban lehetne rögzíteni az elvonható maximális jövedelemszázalékot. Az állam önjárását korlátozni kellene, ne alkosson bármely kérdésben törvényt, szabályozni kellene a kompetenciáit, mihez van joga, mihez nincs.

sanyix 2015.06.23. 11:36:36

@Evoke: normális embert nem rontja meg, az csak addig marad egy párt mögött, amíg az nem kezd el állatságokat csinálni, az ellentétét az ígérteknek.

Evoke 2015.06.23. 23:49:59

@sanyix: Igazad van.
A face oldalamról egy apróság a hatalomról:
Tűnődés a hatalom természetéről.

Kimeríthetetlen téma, melyet sokan próbáltak körülírni, elemezni, bőven hagyva helyet másféle meglátásoknak. Itt, e néhány sorban csak a hatalom szerintem helyes felfogását, a vele járó veszélyeket és a polgár hatalomhoz való szükséges viszonyát tárgyalom röviden.
A hatalom a viselőjére ruházott, vagy általa megszerzett lehetőség, amellyel élve jó vagy rossz hatást fejt ki a társadalom tagjaira, közösségeire. Egyben ez jelenti a hatalom korlátait is, ha nem képes a közösség érdekeiért tenni, akkor megy a levesbe. Ez alól nincs kivétel, csak idő kérdése az eltávolítása. Sajátos dolog, hogy a hatalmasok ezzel sosem kalkulálnak.
Mivel a társadalom az egyének, közösségek együttműködésére, munkamegosztására épül, szükséges az organizáció megszervezése, az egyes szakterületek elkülönülése, irányítása. A vezetésnek, az irányításnak, végső soron a hatalomnak csak akkor van létjogosultsága, legitimitása, ha valóban a köz érdekét szolgálja.
"Mi másra való a hatalom, ha nem arra, hogy visszaéljünk vele?"_esik csapdába az erre fogékony vezető. A lehetőség birtoklása nagy kísértéssel jár, a jellemhibás ember nem képes neki ellenállni. Mindig akadnak támogatói, kiszolgálói ebben, némi előny élvezetéért.
A probléma jobb megértéséhez néhány példa:
Hol vannak a régi Vezérek,
Direktorok, diktátorok?
Hol az a sok hajdani veréb,
Ki szintén hatalomról álmodott? (Vas István)

Részlet Gyűrűk Urából.
Frodó felajánlja Galadriel tündér úrnőnek az Egy Gyűrűt. "Te bölcs vagy és mocsoktalan és rettenthetetlen, ha kéred, neked adom az Egy Gyűrűt.Túl nagy gond ez nekem." Galadriel így válaszol:" Nem tagadom, a szívem arra ösztökélt, hogy kérjem, amit most felajánlottál. Te, magadtól ideadod a gyűrűt! A Sötétség Ura helyett, Királynőt állítasz! És én nem leszek sötét, de szépséges és lenyűgöző, mint a Pirkadat és az Éjszaka, mocsoktalan, mint a Tenger, a Nap és a hó a hegyek csúcsán. (És jön az átváltozás!) Félelmetes, mint a Vihar és a Villám. Erősebb, mint a Föld fundamentuma, és imádni, félni fog minden!" De Galadriel erős marad:
"Kiálltam a próbát. Kisebb leszek, elmegyek nyugatra és Galadriel maradok." Nem fogadja el a nagy erejű gyűrűt!

Platon:"Az erkölcstelen élet rosszabb, mint az erényes élet, mert az immorális élet megrontja az erkölcstelen egyén lelkét és végső soron alapvető boldogtalansághoz vezet, lelki gyötrelmekkel, érzelmi összeomlással." Platon látja a lehetséges következményeket, de sajnos magából indult ki. Egy Harmadik Richard-nak nincsenek erkölcsi skurpulusai!

Csakis erős önkontrollal rendelkező, a közösséget szolgálni akaró embert szabad vezetőnek választani! Aki csak szerepelni akar, a hatalom, az anyagi előnyök miatt vág bele a politikába, az alkalmatlan személy.

Ilyen reális kockázat mellet, az öntudatos polgárok elsőrendű érdeke, kötelessége ellensúlyként a hatalom korlátozása. Tejesen rossz megoldás a közügyektől való elfordulás, a határozott, aktív ellenállás elmulasztása, ezért már számtalanszor nagyon súlyos árat kellet fizetnünk.