Ma jól kifújta belőlem a gőzt az őszi szél. A vacsora utáni forró fürdő nyomán ágyba bújtam egy kis sziesztára, aminek kétórás finom alvás lett a vége.
23 óra körül ébredtem, pihenten, és megint éhesen.
Mostanában úgy vagyok, mint Babits Mihály első regényének, A Gólyakalifának hősei,…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
