A politikával az egyik gond az, hogy a megválasztott vezetők menet közben úgy alakítják át, ahogy jónak gondolják, de ez nem biztos, hogy valóban jó! Se a társadalom, se a politikusok részéről nem látok igényt, törekvést arra, hogy valóban modern, haladó demokráciát építsünk fel. ( Ez egyébként idő és munkaigényes folyamat.) Ennek a 2012 novembere óta tartó időszaknak az elemzése jól mutatja a társadalom és a politikai „elit” éretlenségét, őszintétlenségét! Mintha bevettük volna a fogalmazás gátlót! Volt egy korrektnek látszó felhívás az együttgondolkodásra azzal a hibával, hogy eleve feltételül szabott, egyébként helyes alapelveket. Talán helyesebb lett volna közösen megállapodni. az alapelvekben! Igaz, utólag könnyű okosnak lenni. Elkezdődött egy meddő, szégyenletes, ugyan hazánkban nem ismeretlen huzavona, mely a kirekesztésről, a vezető pozíció birtoklásáról, a kasszakulcsról szólt. Pedig a tennivaló olyan egyszerű, hogy nem szükséges hozzá diploma, csak józan ész. A NER-re nem vesztegetném a szót! Egyszerűen nemzetellenes! A demokratikus ellenzék ugyanott tart, ahol 1989-1990-ben volt. Akkor sem volt, most sem nélkülözhető egy tisztázó munka elvégzése, ahol is nem rohamlépésben, átgondolatlanul, a társadalom véleményének ismerete nélkül, valamennyi érdekelt bevonásával kell kialakítani a kereteket, a valódi és nem a virtuális többség számára elfogadható alkotmányt, az állam feladatainak és működése korlátainak rögzítését. Túlságosan sietősen tolonganak pártok az országgyűlés kapujában a hegemónia megszerzése körül. A demokrácia nem szólhat csak arról, hogy egy többséget szerzett párt csakis a saját érdekeit képviselje, holdudvarát kistafírozza, ilyen-olyan vízióit erőltesse az országra. A feladat MOST az, hogy a legszélesebb összefogással 2/3-os többséggel szélnek eresszük ezt a hatalomtechnikus, antidemokratikus, haladás ellenes, megosztó, álszent társaságot! De nem azért, hogy ott folytassuk, ahol ők abbahagyták! A valódi, demokratikus átalakítás után, mely időszakban ügyvivő kormányzás folyik, új választásokat kell kiírni! A többség megszerzésébe, a demokratikus elvek, intézmények megteremtésébe be kell vonni az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket, civilszervezeteket. Minden résztvevőnek felelősséget, kompromisszumkészséget kell tanúsítania!
Nem árt világossá tenni: a többségi vélemény is lehet rossz, a demokrácia semmiképpen nem a többség DIKTATÚRÁJA, a megválasztott képviselők, pártok kötelesek a nép érdekeit képviselni, ha visszaélnek a hatalommal, akkor visszahívhatók és felelősségre vonhatók!
Nem tudom, feltűnt-e már valakinek, hogy a politikusok mennyire nem támogatják a visszahívhatóságuk, felelősségre vonhatóságuk lehetővé tételét. Gondoljátok meg polgárok, ezek zsákbamacskát ajánlanak, soha be nem váltandó ígéretekkel megkörnyékezik a szavazókat, a felhatalmazás birtokában pedig a saját és köreik pecsenyéjét sütögetik. Napjainkra már ez sem elég nekik, a saját hamis képükre is akarnak bennünket formálni! Értelmes, szuverén ember megdöbbenve nézi ezt a szerénytelenséget, ezt az önhitt gőgöt. Isten óvjon a prófétaság szerepét játszó, magukkal mindenben egyetértő kisisten palántáktól. Csak az ostobák képesek ennyire kételyek nélkül, mások meghallgatása, véleménye, akarata semmibevétele nélkül gondolkodni és cselekedni. Elfelejtik, hogy nem azért ülnek a bársonyszékben, mert ők a legokosabbak, hanem mert odaültettük őket. A saját szempontjukból érthető a mentalitásuk, de nekünk már elfogadhatatlan ez a négyévente ismétlődő zsákbamacska játék. A köztársaság polgárainak ki kell kényszeríteniük a politikai, állami szervezetekből a felelős, becsületes kormányzás egyetlen igazi garanciáját, a visszahívhatóság intézményét! Ébresztő magyarok!