Végre megint életjeleket mutat az immunrendszerében sérültté politizált magyar társadalom egy része! Illúzió és tudatos hamisítás volt a „passzivitásnak” szobrot faragni, mese habbal. Ugyanezt láthattuk 2014 őszén is.

Most sem a pártok kezdeményezik a tiltakozást, maguk egy ötezer fős tüntetést sem mernek megkockáztatni, a lelepleződő támogatottság hiánya miatt.

A pártok mindig csak kormányváltásban érdekeltek, számukra elfogadható a számos ponton nem megfelelően létrehozott politikai rendszer. Ez nem a polgárok, hanem a politikai elitek érdekeit tükrözi, nem egyéb egymás közti alkuiknál, a kasszakulcshoz való hozzáférés lehetőségét próbálták biztosítani a maguk számára. Nekik nem gond a biancó felhatalmazás, az állam korlátlan hatalma, az elszámoltathatatlanság, a felelősség hiánya. Ezért az állapotért küzdenek, egy esetleges győzelem mindent megér a számukra.

Állampolgáraink többségének elfogadhatatlan a NER világképe, politikai, morális inkorrektsége, törekvése a százszor bukott múlt restaurálására, nosztalgiája a keleti despotizmus iránt.

Ugyanakkor nem elégséges cél, egy többszörösen alkalmatlannak bizonyult politikai kaszt másik felét visszasegíteni a hatalom közelébe! Semmit nem tanultak, semmivel sem lettek kormányzásra képesebbek.

//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

A szemben álló erők számbavétele.

1. Óriási hiba lenne a NER szavazótáborát egységes, akarat, saját vélemény nélküli „birkanyájnak” tekinteni! Ilyen módon csak más színű birkák láthatják a világot. A nagy részük becsületes, konzervatív, keresztény, nemzeti gondolkodású ember, akik számára Orbán Viktor jelentette a támogatandó irányvonalat, szemben a kapkodó, következetlen, felelőtlenül gazdálkodó, neoliberális oldallal szemben. 2010-ben jóhiszeműen szavaztak a FIDESZ által beígért, legitim célokra.

„A Fidesz egyre inkább egyfajta értékelvű politizálást is igyekezett az MSZP-féle technokrata imázzsal szembeállítani. Ezen értékrend fontos elemei voltak a fiatalok és a gyermekes családok támogatása, a hazai vállalkozások favorizálása, vagy a munkavállalók támogatása a segélyezettek rovására.”

Az elmúlt nyolc év nyomán kezdik felismerni, hogy „ők azt kapták jutalmul, amit az ország nagyobbik része büntetésül”. Ne címkézzünk, ne tegyük ellenségünkké azokat, akik partnereink lehetnek a jövőben. Ha lehullik a szemükről a hályog, ha látják, hogy az erő nem egyéb maszlagnál, ha megértik, hogy lesz elszámoltatás, az összes nemzetnek okozott károkozásért felelni kell, hajlandók lesznek egy járhatóbb, szolidárisabb, kevésbé konfrontatív, a köz érdekét képviselő politikát támogatni.

2. Hála Orbán Viktor politikájának, a „nemzeti konzultációra” való képtelenségének, a NER vállalhatatlan eszű és arcú vezetőgárdájának, jelentős civil mozgalom alakult ki, tett szert tapasztalatokra. A zömük fontos és hasznos társadalmi célokért, feladatokért dolgozik. Ha sikerül a szűkebb, szakmai, részterületekre szorítkozó tevékenységüket, a közérdek megvalósítása céljából „politikai” tartalmúvá és felelősségűvé alakítani, élére állhatnának, magukba integrálva minden progresszív erőt, egy valódi „rendszerváltás” megalapozásának. Ehhez persze jelölővé és választhatóvá kell alakulniuk, ami nem tűnik megoldhatatlan feladatnak ennyi tehetséges és a haladás iránt elkötelezett ember számára.

3. Léteznek, úgy-ahogy és az adott "színvonalon" politikai pártjaink, melyek szimpatizánsainak együttes száma bőven meghaladja a NER táborát, de sajna, ugyancsak intellektuális, morális okokból, a pártpolitika hagyományos logikája miatt, nem képesek értelmesen politizálni. Néhány elérhető mandátumért, a biodíszletért járó állami támogatásáért, feláldozzák az ország és a saját jövőjüket is. Mivel senki prófétája nem vagyok, csak annyit mondhatók, rám, a szavazatomra egyik sem számíthat, amíg nem válnak huszonegyedik századi, közérdeket képviselő csapattá, mai bizniszpárt állapotuk helyett.

4. Tízezrek az utcán, jórészt fiatalok, nem sietnek haza a TV elé, a bulinegyedbe, ha már egyszer rájuk, a jövőjükre támadt egy erőszakos, hatalom centrikus, erkölcstelen, hazug kormánykoalíció. Nekik, a pártoknak, a civil szervezeteknek, a kormánynak is tudnia kell, hogy az erőviszonyok, az elszánt támogatottság a hatalom forrása! Ugyan megszámolják a szavazatokat, de a „befolyás” a döntő!

A hőmérséklet és a „hangulat” is emelkedik, a kormányzati reakciók tovább szítják, provokálják a jogos felháborodást. Igaz, egy orwelli rendszertől nem lehet mást várni.

Az egymást sűrűn követő tüntetések a kormányzati arroganciára adott válaszok. Egyelőre, nem mutatnak valamilyen irányú politikai célt, csupán reflexszerű reakciók a hatalom megnyilvánulásaira.

Talán a lassan az egész városra kiterjedő, a vidéki városokban is megjelenő akciók gondolkodásra és a törvény, valamint a törvényjavaslat visszavonására sarkallják a kétharmadot. Ha nincs masszív, egyre szervezettebb, terjedő ellenállás, a rezsim folytatja ámokfutását.

///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Konklúziók.

A tiltakozási hullám, ország-világ előtt mutatja, hogy Magyarországon nincs nemzeti egyetértés. Mutatja a hatalomra került pártszövetség nemzetellenességét, Európa ellenességét, „állampárti” törekvéseit. Félelmét a hatalom elvesztésétől.

Mutatja azt is, hogy jelenleg nincs Magyarországon autentikus, felkészült, vezetésre alkalmas politikai erő, amely az anarchia előidézésén túl, képes lenne az ország tartós vezetésére.

A társadalmi erőknek, a rezsim által eltakarítandóknak, az ország polgárainak, a szakszervezeteknek, a diákságnak, a magyar értelmiségnek, a vállalkozóknak, munkavállalóknak, vagyis a 99%-nak, komolyan fontolóra kell vennie a hogyan és hová tovább, létfontosságú kérdését.

Jobb napot Magyarország!