Gyurcsány Ferenc a DK elnökének lakossági fóruma Dunakeszin.

A Dunakeszire látogató Gyurcsány Ferencet Rónai Sándor, a választókerületi elnök üdvözölte a megjelent, körülbelül 250 érdeklődő jelenlétében. A DK elnökét a szimpátia jeleként elhangzó tapssal fogadták.

Szinte ugyanebben az időben, nem Dunakeszin, hanem Budapesten, Gulyás Gergely fórumán, ahol a Soros-terv volt a téma, 3-400 ember volt jelen, jellemzően az idősebb generációból, a következő etapján pedig 100-150 fiatal lehetett. Mekkora létszám a sok vagy kevés, egy 33000-es választói létszámú városban, ha a fővárosban 300-400 ember jelenik meg a FIDESZ alelnök, frakcióvezető előadásán?

http://index.hu/belfold/2017/10/17/fidesz-alelnok_2020-ra_utolerjuk_szlovakiat/ 

Gyurcsány Ferenc régi motoros a pályán, figyelmességeként egy 90 éves, idős hölgyet köszöntött fel, majd néhány jelenlévő személyes barátját, ismerősét üdvözölte.

Elkezdődött a fóruma, melynek alaptézise az Orbán vagy Európa?--gondolatkör volt. Az elnök kiváló előadó, közvetlenül, személyes hangulatot teremtve vezeti fel kérdését és szólít fel a választásra.

Nem vagyok politológus, elemző, csupán egy mezei választópolgár a közel nyolcmillió közül. Mondhatom azt is, hogy a majdani szavazatomnak egy/nyolcmilliomod rész a névértéke. Nem meghatározó nagyságú, de sok kicsi sokra megy. A magam benyomásaimról próbálok őszinte véleményt mondani, de az is meggyőződésem, hogy a véleményemmel nem állok egyedül. Hallgatva az előadást, furcsa érzéseim támadtak a magyar demokráciáról, politikusaink talán nem is szándékos, de mindenképpen fals világlátásáról, meggyőzésünkre szánt mondanivalóiról.

Vaknak kell lennünk ahhoz, hogy ne vegyük észre a párhuzamosságot a két választásra felkínált ellentétpár között.

Fidesz: ORBÁN VIKTOR vagy a KERÍTÉS LEBONTÁSA.  És ennek számos változata, mint REZSI vagy CSÖKKENTÉS? NEMZETÁLLAMOK vagy EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK? BRÜSSZEL VAGY BUDAPEST? ÉLET vagy HALÁL?

DK: ORBÁN VAGY EURÓPA? És hasonlóképpen: Nyugati demokrácia vagy Putyin? Demokrácia vagy diktatúra? Globalizáció vagy bezárkózás?

Mindkét felvetés hamis! A rendszerváltás után huszonhét évvel, a „világszínvonalú” oktatási rendszerünk jótékony hatására létrejött „társadalmi tudatosságunkat” ilyen mértékben alábecsülni, sértés! Nyilván lehetnek sünök közöttünk is, nem csak a politikusok között, de hogy ez lehet Magyarországon a 2018-as kampány eldöntendő kérdése, az szégyen.

Ami látszik, Orbán Viktor és a FIDESZ maradni akar. Természetes, legitim cél. Ma már a kutya sem akarja lebontani a kerítéseket, miután kétévnyi gyűrődés után Európa liberális és konzervatív politikusainak egyaránt sikerült megvilágosodniuk. Némi utóvédharcok folynak még egy következő összemosás, az illegális bevándorlás és a regisztrált, oltalmat kapott menekült fogalmainak vegyítése miatt.

Az ellenzék meg nyerni szeretne, ami ugyancsak természetes és jogos törekvés, de ezer gonddal küzd, a hozzá szükséges koncentrációval, képességekkel, erőforrásokkal, koncepcióval nem rendelkezik a szükséges mértékben.

Sajnos azt kell mondanom, hogy Orbán lebutított kérdéseinek nagyobb a valóságtartalma és így a borítékolható társadalmi válasz ereje is, mint az ellenzéki következetlen, ellentmondásos kérdéseinek és állandóan változó válaszainak hatékonysága, támogatottsága.

Gyurcsány Ferenc kedélyesen anekdotázott, körútjának élményeiről beszélt, otthonos és emberi hangulatot teremtett a szimpatizánsai és önmaga között. Ha egy lakossági fórum célja az egymás közötti kapcsolatok, a közösségi érzés erősítése, akkor ez megvolt. „Pártszemüveg” nélkül azonban valami mást, többet vár az ember egy miniszterelnök jelölttől. Nem elsősorban buksi simogatásra, hanem információkra, jövőképre, a hazai és az európai kihívásokra adott válaszokra lettünk volna kíváncsiak. Gyurcsány Ferenc becsületére legyen mondva, a konkurensektől eltérően nem keltett hiú reményt a jelenlévőkben. Ez a nyolc év ellenzéki lét érettebbé, realistábbá, türelmesebbé tette őt. Helyesen látja, hogy senki sem lehet jobb a csapatánál, hogy a jobboldallal szemben állók politikai, viselkedési kultúrája más, langyosabb, erőtlenebb, kevésbé képes erői egyesítésére, kevésbé harcos, vagány, aktivizmusra, kiállásra, konfliktus vállalásra kevésbé képes. Talán már odáig is eljutott, hogy belássa, ez az megosztott oldal kisebbséget képez a társadalmi támogatottságban. Hiába élnek vesztesként többen ebben az országban.

Már nem hajlandó ígéret cunamiban jeleskedni, a szavazatok megvásárlása fejében teljesíthetetlen helyzetbe belemenni. Helyesen látja, hogy a nemzetközi politika nem a mosoly országa, kemény küzdelem folyik a szereplők érdekeinek érvényesítéséért és talán azt is látja, hogy itt nincs esélyegyenlőség. Erőviszonyok, szövetségi viszonyok vannak.

A DK és az MSZP egyaránt óriási handicappal indul a 2018-as választásokon, melynek csökkentésért vajmi keveset tettek ezidáig "agytrösztjeik". Gondolok itt, mások mellett a kommunista diktatúráktól való világos elhatárolódásra, a rendszerváltás "mérsékelt" sikerében játszott szerepük kielemzésének, a hibák feltárásának elmulasztására.

Ami néhány politikai szereplő gyermeteg óhaja, hogy akár a DK, akár az MSZP "akassza" fel magát, hagyja cserben szimpatizánsait, egyszerűen irracionális. Ha már az ellenzéki pártok mindnyájuk nagy igyekezetével idáig lavírozták magukat, jöjjön a megmérettetés. A választások után egyértelmű lesz az, hogy kit, mennyire preferálnak a választók.

Talán jó lett volna néhány szót ejteni arról, hogy mi a DK álláspontja az EU jövőjével, a migráció kérdésével, a V4 jövőjével, Oroszországgal kapcsolatban. Mit javasolnak arra, hogy nagyobb legyen az ország tortája a mostaninál.