Karácsony Gergely felhívása a közös ünneplésre?
Fotó: Németh Gabriella
A fotón egy valóban komoly cirkuszi jelenetet láthatunk. Elkészültét rengeteg munka, a tudás és a képességek állandó fejlesztése, egymásért és társunkért viselt, mindent felülíró felelősség vállalása tette lehetővé.
Emeljünk szintet, ha képesek vagyunk rá!
Hazánk jobb (sorsra érdemes?) polgárai egy másfajta cirkusz elbizonytalanodott nézői és nemsokára szereplői, ahol a fent említett értékek csak nyomokban vehetők észre. A versengő pártok sorra tartják évértékelőiket, dübörög a választási kampány. Azt hinné az ember, hogy két, kiütéses választási vereség, a nem mellesleg ellazsált nyolc esztendő után, amikor is 2006-hoz képest 1,3 millió választó fordult el tőlük, talán tanultak pártjaink valami előremutató, sikerrel kecsegtető módszert.
Annyit talán igen, hogy 2014-hez képest ma már világosabb van az ellenzéki politikusok fejében, kezdik megérezni a helyzet komolyságát, az ajakra huppanás lehetőségét.
Valami van, de nem az igazi.
Szóra sem érdemes, de tényleg fiúk! Így kell ezt csinálni?
Karácsony Gergely felhívása olvasható a linkre kattintva, ami jó kezdeményezésnek tekinthető.
https://mno.hu/belfold/karacsony-gergely-kozos-unneplesre-hivja-az-ellenzeket-marcius-15-en-2447962
A magam részéről ott leszek a nekem, nekünk, a választóknak szóló meghívásnak a sor végén való említése ellenére.
"Kedves Szövetségesek!,,,,, Mutassuk meg együtt, ellenzéki pártok, civil szervezetek, a változást kívánók széles közössége, hogy másképp kell kormányozni Magyarországot!
Az elmúlt hónapok, hasonlóan 2014-hez, a kormányzásra törekvők egymás közti alkuiról szóltak, mintha ez, fontossága ellenére, felhatalmazást jelentene bármire. "Másképp" kormányozni csak a választók többségének a támogatásával lehet, azokéval akiknek a megszólítása, megnyerése a politika számára még ma is a "sor" végén van. Egy olyan ünneplés, amely képes demonstrálni, hogy a változást akarók valóban többségben vannak, csak úgy hozható létre, ha az életük értelmét, a demokrácia lényegét csupán a "versengésben" látó pártok mindnyájan, teljes mellszélességgel beállnak az ügy mögé. Egyedül nem megy!
Ma a DK kiad, egy nem az MSZP-vel közös közleményt, melyben "reagál" Karácsony Gergely felhívására. Ebből valahogyan kimaradt, hogy az MSZP és a DK-Szolidaritás mellett mi lesz Párbeszéddel, amivel ugyebár a szocialisták együtt indulnak a választáson, és a P adja azt a Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltet is, aki éppen tegnap posztolt arról a Facebookon, hogy közös demonstrációra van szüksége az ellenzéki pártoknak március 15-én. Az MSZP meg ezt nem kommentálja. A békesség kedvéért, vagy fel sem tűnt?
https://index.hu/belfold/2018/02/18/egyutt_unnepli_marcius_15-et_az_mszp_es_a_dk/
Csak megkérdezem, az ilyen "kavarásnak" mi az értelme? Nem lehet egy, a szimpatizánsok által örömmel és egyetértéssel fogadott eseményt egységesen, súrlódásmentesen kommunikálni?
Az amúgy is megtépázott önbizalmú, még hívő, reménykedő szimpatizánsok furcsa érzéssel találkoznak. A bizonytalansággal.
Hogy ilyenkor most mi van? Csak duma a konszenzus, folytatódik a "kakaskák" szájkaratéja az elsőségért?
A kevésbé elkötelezettek pedig némi szánalommal nézik a folytatódó kisszerűséget, a jó, világos kommunikációra való képtelenséget, a legalább "kárt ne okozz" magatartás hiányát.
Apróság lenne az egész, ha nem "helyzet" lenne az országban, amikor mindnyájunk közös érdeke az, hogy ne a múlt, hanem a jövő felé tegyünk valós lépéseket, hogy elkerüljük a demokratikus erők további térvesztését. Amikor azonban ilyen bakikat látunk, felmerül bennünk a kérdés, mit képes elérni egy apróságok kezelésére sem képes "konszenzus"?
Felmerül a kérdés, hogy a március 15. közös ünneplésének összehozásánál sokkal fontosabb, Egyéni Választó Kerületi 60-40% arányú felosztás megvalósításán, egymás jelöltjeinek támogatásán, mennyire őszintén és elszántan akarnak a győzelem érdekében dolgozni. Ha valakinek ez nem világos, annak szólok, magától, egy paktumtól, a szavazók erre való mozgósítása nélkül, ez sem megy.
Innen szép nyerni!
