Sokan az ellenzéki politológusok közül értetlenkednek, mi lehet a miniszterelnök alig csökkenő népszerűségének a titka? Szembe kell nézni a ténnyel, ma Magyarországon a legnagyobb létszámú, jól szervezett, tudatosan felépített politikai közösség a NER. A Fidesz vezetői még államvizsgáztak a tudományos szocializmusból, mely szerint a politika, társadalmi tevékenység a hatalom megszerzéséért és megtartásáért. Ez a politikai tevékenység valós célja! E cél elérése a született játékos számára önmagában is kihívás. Orbán Viktor pedig született játékos. A Fidesz vezetői elsajátították a pártállami módszereket, a felülről szervezett centralizmust, az egyszemélyi vezetést a pártban, kiépítették a széleskörű, személyes kapcsolatokon alapuló polgári köröket, utóbb a CÖF intézményét. E politikai közösséget a nemzetinek gondolt, keresztény, rendpárti, álkonzervatív nézetek, a külső és belső ellenséggel állandóan vívandó küzdelem, a 20as, 30as évek iránti nosztalgia, az elhívatott vezető iránti feltétlen odaadás jellemzi. Jellemzi egymás erkölcsi és anyagi támogatása a nemzet többségével szemben. E közösség létszáma ugyanakkor a szavazásra jogosultak húsz-huszonöt százalékánál nem több. Önmagában a fenti jellemzők a hatékony pártirányítás ismérveként is értelmezhetők. Az ünnepi beszéd, mely jól felépített, hibátlanul elmondott, világos, egyértelmű üzenet volt a híveknek, azt tartalmazta, amit hallani akartak. Sorsüldözött népünket a külső és belső ellenség gyarmati sorba akarja taszítani, nem engedjük! Mindenkivel szemben megőrizzük az elért vívmányainkat, az alaptörvényt, a rezsicsökkentést, az ország életének, gazdaságának átalakítását. Folytatni kell a háborút a bankok, multinacionális cégek, az őket támogató EU és leginkább a hazát eláruló többség ellen! Érződik némi paranoia. Nagy hibája ennek a gondolatvilágnak, hogy csak „minta, érték nélkül”. Látható, Orbán Viktor nem törekszik az ország valós problémáinak megoldására, a gazdaság növekedésére, a foglalkoztatás növelésére, a leszakadt, szakképzetlen tömegek felemelésére, a nemzet egységének megteremtésére. Csak a hatalom, csak a Fidesz támogatói, a hatalom gazdasági bázisának erősítése a cél. Kizárólag a Fidesz bázisának politizál, a körön kívül levő milliókat lenézi, megpróbálja a valóság helyett hamis propagandával vakítani. Azt hirdeti, hogy jobban teljesít az ország. Amit valóban elért, a 3% alatti hiány, az államadósság stabilizálása, nem saját, jó teljesítményen alapul, hanem tisztességtelen, erőszakos állami önkényen, a magántulajdon semmibevételén, a növekedési potenciál felélésén. Növekszik a gazdaságilag aktív létszám. Közel négymillió a foglalkoztatottak száma, ennek nagyjából a fele dolgozik a versenyszférában. Manapság közgazdászaink, politikusaink nem reklámozzák a korábbi adatokat. 1979-ben még 5736000 embernek volt munkája, 1989-90-ben ez 5,1-5,2 millió fő volt. Van még hová fejlődnünk. Lássuk a GDP adatokat.
1960 1989 2008 2012
GDP 100 317 400 380
házt.fogy. 100 249 308 277
Látható, hogy Magyarországon gyorsabban növekedett a GDP, mint a háztartások tényleges fogyasztása, vagyis nőtt az egyenlőtlenség. Ez a néhány adat (KSH táblák) is megmutatja, milyen sikereket értünk el 1960 óta, különösen 2008 óta. Miért kell valótlanságokat állítani és vajon ki hiszi el?
Van egy nagyon jól megfigyelhető különbség a NER és a demokratikus ellenzék politikai kultúrája között. Már többször elhangzott ellenzéki rendezvényen, hogy a Hősök terén vagy a Kossuth téren összegyűltek is honfitársaink, ők is magyarok. Erre még a Fidesz politikusai nem voltak képesek. Amikor demokratikus ellenzéket mondok, a demokrácia kétféle felfogásáról beszélek. A Fidesz, demokrácia alatt láthatóan egy virtuális többség diktatúráját érti, míg a másik oldal ennél sokkal többet. Ez a felfogás a demokrácia történeti fejlődésének eredményeként tartalmazza a jogállam, a független intézmények, fékek, ellensúlyok rendszerét, a szolgáltató állam fogalmát, a képviseleti és közvetlen részvételt.
Orbán Viktor jól látja, ezt az országot, amely nem egyszerűen háromszázféle sajt, hanem tízmillió különböző magyar országa, nagyon nehéz közmegelégedésre kormányozni. Ha bíráljuk a mellébeszélést, ezt mindkét oldalra helytelennek gondoljuk. Az, hogy a Fidesz nyolcévi ellenzéki lét után ilyen gyenge teljesítményt nyújt, nem azt jelenti, hogy a korábbi kormányzás jobb volt. A szakértelemmel kampányolók nehéz helyzetbe hozták az országot, épp úgy a populizmus csapdájába estek, mint a Fidesz napjainkban. Lassan elérkezik a pártok számára a megmérettetés ideje, a választók ilyenkor válnak fontossá. Igen, nekünk is fel kell nőnünk az érett, felelős döntéshozatalhoz. Olyan kormányunk lesz, amit megérdemlünk, hiszen mi választjuk őket.
