Karikó Katalin és a magyar média, valamint az olvasóközönség tudathasadása.
További alcím: Egy hülye százat csinál.
A jelenséget Puzsér Róbert jellemezte találóan: "Gyalázatos az a káröröm és az erkölcsi felsőbbrendűségnek az az arrogáns demonstrációja, amellyel a hazai közvélemény jelentős része Karikó Katalin beszervezési nyilatkozatát fogadta."
Hosszas „kutatást” követően röviden összefoglalom a történetet, amelyik egy hála Istennek leamortizálódott rendszerben kezdődött. 1978-ban, zsarolással kémelhárító tevékenység vállalására kényszerítették Karikó Katalint, ahol is egyetlen jelentést sem készített.
A pandémia kényszerű semmittevése nyomán frusztrált „szerzők” kezdtek erről polémiát, amelyet a https://kuruc.info/r/2/228805/ kommentált. Hogy nehogy lemaradjon egy „fontos” hírről, a https://telex.hu/belfold/2021/05/22/kariko-katalint-beszervezettkent-tartotta-nyilvan-a-szocialista-allambiztonsag terjesztette tovább, míg nemzetközi hír lett belőle:
https://hu.euronews.com/2021/05/25/a-kommunizmus-szelleme-uldozi-kariko-katalint
és a hazai média széles spektrumában.Azt lehet látni, hogy a kuruc.info, a telex, az euronews posztjai viszonylag korrekten, az évekkel korábban megjelent könyv alapján, a hír közlésére szorítkoztak.
Karikó Katalint, a pályakezdő fiatal kutatót az édesapja 56’-os szerepvállalásával megzsarolta egy később jelentős karriert befutott rendőrtiszt, Salgó László későbbi országos rendőrfőkapitány, akkor még a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hadnagya volt. A hálózatok, ahogy napjainkban is, precízen működtek, mindent dokumentáltak. No, ezeket a dokumentumokat, leginkább a tartótisztek és az önként jelentkező besúgók neveit kellett volna a rendszerváltást követően nyilvánosságra hozni, amit azonban a rendszerváltó politikai elit, közös erőfeszítéssel elsumákolt. Csak sejteni lehet, hogy ennek az érintettségük lehetett az oka.
A 2017-ben kiadott könyv szerzője Bálint László. A szerző a szegedi és Csongrád megyei helytörténet kutatója és nem utolsó sorban, nyugállományú, kémelhárító alezredes, rengeteg könyvet és más publikációt jelentett meg a témában, köztük a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és a Magyar Fórumban. Bár a pártállamban dolgozott kémelhárítóként és 1995-ben alezredesi rangban, alosztályvezető-helyettesként vonult nyugállományba az NBH-tól, alapvetően jobboldali beállítódású ember. Semmiképpen nem lehetett célja Karinkó Katalin lejáratása.
Itt jegyzem meg, hogy egy ország kémelhárításában nem szégyen dolgozni. Ezt csupán a politikai analfabéták gondolhatják.
George Herbert Walker Bush (Milton, Massachusetts, 1924. június 12. – Houston, Texas, 2018. november 30.) az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke (1989–1993). Korábban ENSZ-nagykövet, CIA-igazgató, illetve – Ronald Reagan elnöksége alatt – alelnök (1981–1989).
Nagyjából ennyi az, ami történt. Ezután láthattuk az „ész trónfosztását”, a sajtó és a közösségi médiában megszólalók ámokfutását. Feltételezem, hogy ez nem csak munka a számukra, hanem „érzéki” örömöt is okoz nekik.
„„Megint jőnek, ügynököznek. Összegyurcsányoznak mindent. Most éppen a Nobel-díjra is esélyes Karikó Katalint. Nem sokkal azután, hogy találkozott Orbán Viktorral. Az időzítés nyilván nem véletlen.
Ha ma egy érzékeny művészben ötvöződne Ionesco, Mrożek és Örkény István zsenialitása, akkor sem tudná kikeverni az abszurdnak és a groteszknek azt az elegyét, amit a magyar belpolitika produkál. Fekete öves kommunistákat állítanak be mai utódaik jópofa nagypapinak, ugyan¬ők ugyanakkor gátlástalanul kommunistáznak le velük egyet nem értőket. A sötét aljasság pedig akkor ülte legutóbb torát, amikor a demokráciára, a jogállamra, a tisztességes újságírásra máskor oly érzékeny Telex az általa nemrég még szélsőjobboldalinak, nácinak és vállalhatatlannak tartott Kuruc.infóra hivatkozva lobogtatta meg a neves biokémikus beszervezési kartonját. Átöltöző újságírás!”
„A baloldali szivárványkoalíció összetételét ismerve nem meglepő, hogy a szélsőséges portál „leleplezését” éppen a liberális Telex vette át, s emelte át ezzel a hírt a fősodratú média híráramlásába.”– tudta írni a Hír TV.
A patás ördögként bemutatott Salgó Lászlóval, némileg lyukra is futottak többen. Nem Gyurcsány Ferenc kormányában volt Országos Rendőr-főkapitány!
Bencsik Gábor, Bencsik András öccse helyesbíteni kényszerült, amit helyesnek tartok. Kiegészítés Bencsik Gábortól: „Tévedtem. Salgó László Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején kapta az országos rendőrkapitányi kinevetését, és még Medgyessy idején szűnt meg a megbízatása. Ehhez Gyurcsánynak nincs köze. Sajnálom.”
„A dokumentumból kiderül az is, hogy ki volt Karikó beszervezője: az a Salgó László, aki ekkor állambiztonsági értékelő tisztként dolgozott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A neve onnan lehet szélesebb körökben ismert, hogy a rendszerváltás után a legmagasabb szintű rendőri karriert futotta be: 1990 után megyei rendőrfőkapitány lett, 2002 és 2004 között pedig ő volt az országos rendőrfőkapitány.”
Megyei rendőrfőkapitány volt többek között Pintér Sándor belügyminisztersége idején is.
„Szülei Dr. Salgó László és Masa Erzsébet voltak. 1958–1960 között a Ságvári Endre Általános Iskola; 1960–1966 között a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója volt. 1970-ben érettségizett a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1970–1972 között két éves sorkatonai szolgálatát a Belügyminisztérium Tartalékos Tisztképző Iskolában töltötte. 1972–1974 között valamint 1977–1979 között a Rendőrtiszti Főiskolán tanult. 1974-ben a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének munkatársa lett. Ezen belül 1974 és 1977 között a III/I Csoportfőnökség, azaz a külföldi hírszerzés területén tevékenykedett, majd 1977-től a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség azaz a kémelhárítás munkatársa volt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, először mint operatív, majd mint értékelő tiszt.[2]
1984-től a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének tanára volt. 1987-ben jogi doktorátust szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1987–1989 között Makó város rendőrkapitánya volt. 1988-tól a József Attila Tudományegyetem Jogi Karán oktatott. 1989–1997 között Csongrád megye rendőrfőkapitányaként dolgozott. 1990–1991 között az Amszterdami Egyetemen posztgraduális képzésében részesült. 1991-től a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Társaságának tagja volt. 1993-ban ügyészi szakvizsgát tett. 1994–1995 között az Illinois-i Egyetemen tanult. 1995-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságnak, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kriminológiai Társaságának. 1996-ban az FBI International Law Enforcement Academy-n végzett oktatói munkát. 1996-ban dandártábornokká nevezték ki.
1997–2001 között a Belügyminisztérium munkatársaként a hágai magyar nagykövetségen teljesített diplomáciai szolgálatot belügyi attaséként. 1998-től címzetes főiskolai oktató volt. 2001–2002 között a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot vezette.[3] 2002-ben vezérőrnagyi kinevezést kapott. 2002–2004 között országos rendőrkapitány volt.[4] 2004-től nyugalmazott altábornagy volt. 2005-től az Europol szakmai aligazgatója volt.
Ha a keresőbe a „Karikó és az ügynökmúlt” szavakat írjuk, akkor ezt a választ kapjuk: „Nagyjából 36 100 találat (0,41 másodperc)”.
Nekem senki se mondja, hogy nem aranyélet van Magyarországon, amikor ennyi naplopó ér rá, hogy „hivatásból” vagy hobbiból a semmit ragozza napokon át.
