Június huszonnyolcadikán tartotta 5. plenáris ülését a kishitűek által már többszörösen eltemetett DEMOKRATIKUS KEREKASZTAL. Idézet az alapítók felhívásából:"Magyarország sorsáért való aggodalommal eltelve ezért azt javasoljuk a dolgok alakulásáért felelősséget hordozó polgártársainknak, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. E párbeszéd révén munkáljanak ki olyan nemzeti (politikai, gazdasági, társadalmi) minimumokat, melyek lehetővé teszik, hogy a ma oly megosztott ország erői azokban egyetértve, közösen kereshessenek kiutat. Magunk ilyen minimumnak javasoljuk a köztársaság, a demokrácia helyreállítását, hazánk európai irányultságú értékeinek megerősítését, a rendszer társadalmi igazságtalanságainak korrekcióját." Kedves magyar testvéreim, melyik szóhoz tartozó fogalom az, aminek a felfogása, megvalósítása négy méter magas kerítés intellektuálisan és morálisan is, a legtöbbünk számára? Hosszas mérlegelés után a "párbeszéd" látszik a kulcsszónak, súlyosbítva a javasolt minimum célokkal.
A megszületett, legyen bármi is az, születése pillanatától kezdve Kháron ladikján ül, álmos és kanyargó vizeken, ahonnan nincsen visszaút. Mivel a költészet nem pálya, maradjunk a témánál. A felhívás fanyalgást, kétkedést váltott ki a sajtó egy része, a megmondó emberek körében, a politikai pártok és a civil szerveztek egy részéből pedig érdektelenséget, ha nem ellenérdekeltséget. Volt azonban a kezdeményezés tetszhalottá válásának belső oka is bőven. Ha egy mozgalom, közösség, a saját céljának, csak a külső szereplők párbeszédének kialakítását tekinti, akkor az erre való hajlandóság hiánya miatt, mozgásképtelenné válik. Még a bázisdemokrácia platformján állva is szükséges a szervezettség minimális szintje, ügyvivők, szóvivő kijelölése akár rotációs alapon is.
A kétségtelenül jó szándékú, ezt másokról naivan feltételező, céljaiban, eszközeiben bizonytalan, szervezetileg, módszertanilag kialakulatlan kezdeményezést szétfeszítette a rendkívül sokszínű, egymástól különböző törekvés, amely az eseményhez csatlakozókat jellemezte. A hátráltató tényezők ellenére megindult a munka, kidolgozásra és elfogadásra került a DEKA értékeinek összeállítása, tartalmas vita bontakozott ki az alkotmány kérdésében. Mindezek azonban nem tudták ellensúlyozni az eltérő törekvések, személyi és csoportérdekek, az egyeseknél meglévő demokrácia deficit, a mutatkozó társadalmi érdektelenség és megváltozott politika helyzet együttes hatását. Gyakorlatilag március 22.-e óta "lefagyott" a tevékenység. A tavaly ősz óta megjelenő, rendszerkritikus tüntetési hullám, a választásokon látható távolmaradás jelezte a társadalom elégedetlenségét a rendszerváltást követően kialakult, majd deformálódott politikai, gazdasági állapotokkal szemben. Az emberek, csoportok közösségek rájöttek, hogy nem ilyen lovat akartak. A formálissá ügyeskedett demokrácia, az igazságtalan és koncepció nélküli termelési, elosztási viszonyok, a kibontakozó, a két háború közötti helyzet restaurálására irányuló, a magánéletet, a tudatot manipulálni igyekvő kormányzati tevékenység, egyre kevésbé tolerálható. Ugyanakkor aktív, erős, vezetésre képes ellenzék nincs a láthatáron.
A nem jó irányú folyamatok változatlanul indokolják a megoldás keresését, a társadalmi aktivitás fokozását. A DEKA tevékenységét felújítani, racionalizálni, a lehetőségeknek jobban, reálisabban megfelelő tevékenység folytatása mellet elkötelezettek körlevélben fordultak valamennyi, a DEKA munkájában korábban aktívan résztvevőhöz, az ötödik plenáris ülés összehívásával. A megjelentek úgy döntöttek, hogy folytatják a megkezdett munkát DEKA-FŐNIX mozgalom néven, mely a korábban kidolgozott értékek alapján áll, nem tekinti magát valamennyi társadalmi erő integrálójának, keresi az együttműködés lehetőségét a már meglévő progresszív szerveződésekkel.
Örömmel állapítható meg, hogy az alapító kezdeményezők felhívása nyomán létrejött mozgalom elkerülte a szokásos forgatókönyv szerinti felbomlást, elsüllyedést, képes megújulni, tevékenységét a valósághoz igazítani. Lehet vigéckedni, poénkodni az ebből élőknek, a mozgalom folytatja munkáját. Magyarországon bevett gyakorlat azt nézni, hogy miért nem lehet valamit megcsinálni, nem elismert a tapasztalatlanságból következő tévedés joga, csakis a tökéletes megoldás a jó. Van erre bárki részéről példa?
Innen szép nyerni!
